Az útmutató hiánypótló azoknak a városoknak és régióknak, akik szeretnék a már kidolgozott SEAP akciótervüket SECAP-ra bővíteni. Rövidebb lélegzetű, könnyen áttekinthető formában ad tájékoztatást arról, hogy a SECAP hogyan integrálja az alkalmazkodási és hatásmérséklési intézkedéseket a fenntartható energia-és klíma akciótervek tervezési folyamatába. Az útmutató elsősorban a Szövetség európai aláíróinál (EU-CoM) dolgozó önkormányzati szakembereknek és az őket segítő tanácsadóknak készült. Főleg olyan kérdésekre koncentrál, amelyekkel a már SEAP-pal rendelkező települések néznek szembe, amikor a SECAP-ra való bővítés mellett döntenek.

2020-ban az angliai Schumacher Intézet, az indiai SCAD (Social Change and Development) és a magyar GreenDependent új együttműködésbe kezdett, amelynek a Tree Circles nevet adták; az együttműködés lényege, hogy a környezeti, szociális, nevelő, közösségépítő célú faültetéseket erősítsük, népszerűsítsük.

Az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Testület) mintájára frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) tudományos konferenciát hív össze, amelynek alapvető célja az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírásának megalapozása.

A Testület céljainak megfelelően a konferencia az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatást végző egész magyar tudományos életet szólítja, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos összes problémát és megoldást próbálja lefedni. Ezen átfogó céljával, amely révén egyszerre tárgyalja a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést is az egész hazai tudományos közösséggel, az első, az éghajlatváltozással átfogóan foglalkozó tudományos konferencia.

A Konferencián a GreenDependent is képviselteti magát; Vadovics Edina, az Intézet szakmai vezetője "Klímaválság és mindennapi életünk: miért van szükség viselkedésváltozásra és mekkora hatást lehet elérni vele?" címmel a viselkedésváltozással elérhető energia-megtakarításról, az ezzel kapcsolatos GreenDependent-projektekről fog beszámolni.

Az egyén szabadságára épülő modern életünk nehéz helyzetbe hozott és hoz minket többek között a klímaválság kapcsán, ami komolyan teszteli és tesztelni fogja bizonyos választásaink és döntéseink szabadságát. Nagyon sokan abban a hitben élnek, hogy a klímaválságot meg lehet oldani úgy, hogy egyébként megszokott életmódunkon kis változtatásokat teszünk. Ezt a hitet azonban a klímaváltozás szakirodalma egyáltalán nem támasztja alá: nagyon kevés időnk és cselekvési terünk maradt arra, hogy közösen csökkentsük kibocsátásainkat. Ellenkező esetben a Föld éghajlata destabilizálódik, olyan mértékben változik, amely az életet a legtöbb élőlény - köztük az ember - számára veszélyessé és kiszámíthatatlanná teszi.

Szerencsére sok mindent tehetünk, amivel gyorsan javíthatnánk a helyzeten, de előtte tisztáznunk kell egy erkölcsi kérdést: feltételezve azt, hogy mindannyian egyenlőnek születünk, a kibocsátások tekintetében is a - fenntartható! - egyenlőségre kell törekednünk! De mit jelent az egyenlő "karbon (vagy szén-dioxid) jog"?

A teljes cikk ITT olvasható.

Aktuális hírlevelünket pedig ITT érheti el, melyhez jó olvasgatást kívánunk!