GreenDependent Intézet

  • Magyar
  • English

SAJTÓKÖZLEMÉNY: Pécsi háztartások a kislábnyomos életmód felé vezető úton

2021. augusztus 16. Azonnal közölhető.

A GreenDependent Intézet 2021 tavaszán második alkalommal vágott bele, hogy kiszámolja egy közösség tagjainak éves életmódjához kötődő karbon-lábnyomát: a Pécsimami Egyesülettel együttműködve idén 21 Pécs környéki háztartást vontak be a megvalósításba. A karbonlábnyom-számítás az első lépés annak tudatosításában, hogy életmód-változtatással is lehet csökkenteni a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen legtöbbünk átlagos karbon-lábnyoma jelentősen meghaladja a fenntartható szintet. A Daikin Hungary Kft. a tavalyi sikeres együttműködés után idén is örömmel támogatja az egyéni felelősségvállalást hangsúlyozó, környezetünk és klímánk védelme érdekében megvalósított szemléletformáló programot.

A kezdeményezés fő célja, hogy a résztvevő háztartások megismerjék a mindennapi életmódjukkal járó karbon-lábnyom méretét, ami az emberiség ökológiai lábnyomának legnagyobb, és leginkább növekvő része. Ez egyrészt az első lépést jelenti a tudatosság útján, továbbá megalapozza a klímaválság és egyéb környezeti problémák miatt elkerülhetetlen csökkentést is.

A program idén második alkalommal valósult meg, de sok szempontból eltérő formát öltött mint korábban, kezdve azzal, hogy a háztartások adatait a 2020-as évre vonatkozóan vizsgálták a GreenDependent munkatársai, amit a kialakult járványhelyzet igencsak egyedivé tett. Idén a Pécsimami Egyesület vállalta a feladatot, hogy követői körében toboroz háztartásokat karbon-lábnyomuk kiszámítására.

1. ábra: A karbon-lábnyom összetevői

 

Miről szólt a program, mit vizsgáltunk?

A program keretében a GreenDependent 21 pécsi és Pécs környéki család éves háztartási karbon-lábnyomát számította ki, a végső össszehasonlításban 18 családot szerepeltetve. A karbon-lábnyom összetevői 6 fogyasztási területet fednek le (ld. 1. ábra), amelyek közül a legjelentősebbek a háztartási energiafogyasztás, közlekedés (mobilitás) illetve étkezés, amelyek egy háztartás lábnyomának átlagosan 2/3-át teszik ki. A felmérésben a 6 terület közül négyre fókuszáltunk, amelyekről önbevallás alapján gyűjtöttünk egy online kérdőív segítségével adatokat.

Adatok és eredmények

A számításba bekapcsolódó családok egy főre vetített, a kutatásban mért tényezők alapján számított karbon-lábnyomának átlaga 2,74 t CO2 a 2020-as évre vonatkozóan, amely nagyon bíztató eredmény, és alátámasztja, hogy lehetséges az átlagos 6,2 t CO2e / fő / év[i] lábnyomnál kisebb karbon-lábnyomon élni. Ennek fényében a Párizsi Megállapodásban vállalt, 2-2,5 t CO2e / fő / év célérték sem tűnik elérhetetlennek, ha a csökkenést sikerül fenntartani, tovább növelni, és a kislábnyomos életmódot széles körben elterjeszteni.

Amint ez a grafikonon is látható (2. ábra), a résztvevő háztartások átlagos karbon-lábnyomának legnagyobb részét otthonuk energiafogyasztása teszi ki. Ezt követi az étkezés, ami a családok lábnyomának körülbelül harmadáért felelős, míg a mindennapi közlekedés annak kicsit több, mint hatoda.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy a járvánnyal terhelt 2020-as évben a családok legnagyobb része teljesen szüneteltette, vagy minimalizálta a rendszeres (pl.: rokonlátogatáshoz), vagy szabadidőhöz kötődő utazások, és kirándulások, nyaralások számát. Ez a két terület a részvevő családok lábnyomának mindössze 2-2 százalékát adta; ami jóval alacsonyabb, mint a korábbi évben a számításban részt vett piliscsabai közösség esetében volt, illetve a nemzetközi tanulmányokban kalkulált, a karbon-lábnyomnak átlag min. 20%-át kitevő értéknél is.[ii]

2. ábra: A programba bevont háztartások karbon-lábnyoma

 

A háztartások egy főre eső lábnyomának összetételét vizsgálva számos érdekes következtetésre jutott az Intézet.

A kutatásban résztvevő két legnagyobb, egy főre vetített karbon-lábnyommal rendelkező háztartás (ld. ábra, Háztartás 1, Háztartás 2) éves lábnyoma 4,13 és 3,94 t CO2/év, aminek hátterében elsősorban az áll, hogy munkájuk miatt, a háztartás tagjai a járványhelyzet ellenére is hosszabb napi távokon is utaztak az év folyamán.

A kutatásban a két legkisebb, egy főre eső lábnyomú háztartás (ld. ábra, Háztartás 3 és Háztartás 4) éves lábnyoma 2,07 és 1,70 t CO2/év. Az átlagosnál azért jóval kisebb karbon-lábnyomuk, mert alacsony otthonuk egy főre eső energiafogyasztása, valamint a járványhelyzet okán minimálisra csökkent utazásaik száma is.

3. ábra: A legnagyobb és legkisebb karbon-lábnyomú háztartások

 

Az elkerült vagy „megspórolt” kibocsátás

2020-ban az életmódunk sokszempontból átalakult, a járványhelyzet következtében, ami többek között az eredményezte, hogy az Ökológiai Túllövés Napja 3 héttel későbbre tolódott, mint 2019-ben. Ez túlnyomó részt a karbon-lábnyom összetevő csökkenése miatt történt, amit az idei kutatás eredményei is alátámasztanak, különösen az utazáshoz köthető karbon-lábnyom kapcsán. A háztartások nagyrésze azon túl, hogy mindennapi utazásához köthető kibocsátása általában jelentősen csökkent az otthoni munkavégzés és oktatás miatt, a rendszeres utazással járó tevékenységeit (pl. rokonok látogatása, edzés) is kényszerűen visszaszorította, sőt a nyaralásokat is belföldre, rövidebb időtartamra szervezte.

Szembetűnően csökkent a gyerekes családok ingázása, hiszen a szokásos 36 hét helyett mindössze kb. 18-20 héten voltak nyitva az intézmények. Ez 2 gyermek esetében, 10 km-es távon, ha rendszerint tömegközlekedéssel járnak iskolába kb. 130 kg CO2 kibocsátás elkerülést jelent; és kb. 180 kg CO2-ot, ha ugyan ezt egyébként autóval teszik meg.

Mivel a nyaraláshoz, utazáshoz köthető kibocsátás meghatározó, a kutatásban az Intézet munkatársai azt is felmérték, hogy milyen tervezett nyaralások maradtak el a járványhelyzet következtében. Ennek eredményeként elmondható, hogy egy három fős család elmaradt egy hetes, autós, horvátországi nyaralása egy főre esően kb. egynegyed, míg egy másik három fős háztartás repülős görögországi útja háromnegyed tonna CO2 kibocsátás elkerülését jelentett számukra.[iii]

Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a rendhagyó év véget ért, és 2021-ben az Ökológiai Túllövés Napja ismét július 29-én volt, ahogy a pandémia előtt, 2019-ben is. Ezért is fontos, hogy miután első lépésben megismertük az életmódunkkal járó kibocsátásokat, tegyünk is azok tartós csökkentése érdekében, illetve minél inkább megőrizzük azokat a pozitív változtatásokat, amiket akár kényszerűségből kezdtünk el.

Hogyan vágjunk bele a változtatásba?

Nemzetközi felmérések és számítások alapjáni egyéni és háztartási karbon-lábnyomunk legjelentősebb részét a háztartási energiafogyasztás, a közlekedés/mobilitás, valamint az étkezés adják.

Mind az idei, mind a tavalyi magyarországi kutatásunk tapasztalatai alapján a résztvevő háztartások karbon-lábnyomának legnagyobb összetevője jellemzően otthonuk energiafogyasztása. Ezt energiahasználati szokásaink mellett (pl. hány fokra állítjuk és hogyan szabályozzuk a fűtést, hogyan és mennyi melegvizet használunk) otthonunk mérete és energetikai állapota határozza meg.

Az idei részvevő háztartások sok szempontból hasonlóak, legnagyobb részben több, főleg kisebb gyerekeket nevelő családok kapcsolódtak be a programba, akik a Pécsimami fő célközönségét is adják. A családok karakterei széles skálán mozognak, az apró társasházi lakástól a terjedelmes családi házig terjednek. A résztvevők otthonainak átlagos mérete 110 m2, egy főre számítva 32 m2 lakóterülettel. Házunk alapterülete kibocsátásaink szempontjából nagyon meghatározó lehet, hiszen egy nagy családi ház fogyasztása gyakran nem csökken arányosan az ott lakók számával, így egy 4 fős háztartás egy főre vetített energiafelhasználása alacsonyabb lehet, mint 2 fő esetében, pusztán a kisebb, egy főre eső terület miatt.

A lakóterület méretén felül lényeges otthonunk energiahatékonysága, azaz szigeteltsége, a fűtés hogyanja és mikéntje, illetve a megújuló erőforrások használata. Ha gázrendszerű fűtés helyett lehetőségünk van megújulónak számító fatüzelést vagy hőszivattyút alkalmazni, töredékére csökkenthetjük az otthonunk energiafogyasztásából eredő kibocsátásunkat. Ha korszerűsítési beruházást tervezünk, mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálni előzetesen. Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távon alacsonyan tartható üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen. Az idei résztvevő háztartások legnagyobb része elsősorban gázzal fűt, mindössze ötödük használja elsődleges erőforrásként a fát. Másodlagos, kiegészítő fűtésre használ a résztvevők ötöde idén elektromos áramot, részben fűtő klímaberendezés működtetésére. Szigeteléssel csak kevesebb, mint a részvevők fele rendelkezik. Érdekesség még, hogy a kutatásban résztvevő 21 családból mindössze 2 használ napelemet; napkollektort pedig egyikük sem.

De észre kell vennünk, hogy nem elég csupán otthonunk technológiai szempontból vett hatékonyságát növelni, szokásainkon, mindennapi gyakorlatunkon is változtatnunk kell energiafogyasztásunk és kibocsátásaink hatékony és hosszú távú csökkentése érdekében. A GreenDependent több mint évtizedes tapasztalatai, mérései, háztartásokkal való együttműködése kapcsán az derül ki, hogy technológia beruházás nélkül, viselkedésünk és napi rutinunk megváltoztatásával is 10-30%-os energiamegtakarítást, és így karbonlábnyom-csökkenést érhetünk el.[iv] Érdemes ezzel kezdenünk a csökkentést, hiszen így már egy csökkentett fogyasztásra kell felújított rendszerünket tervezni, és nem elhanyagolható módon pénzügyi megtakarítást is elérünk, amelyet utána fordíthatunk technológiai beruházásokra.

Ahogy a jelen vizsgálat is bizonyítja, otthonunk energiafogyasztása mellett fontos közlekedési, utazási szokásainkat is górcső alá venni, főleg a pandémia kapcsán ezen a területen tapasztalt nagymértékű karbonlábnyom-csökkenés fényében. Hogyan tudnánk vajon megtartani a változtatások legalább egy részét, illetve úgy szervezni életünket, hogy akár további csökkenést is elérjünk

Karbon-lábnyomunk vizsgálata érdekében a GreenDependent Intézet karbon-kalkulátora elérhető mindazok számára, akik szeretnének elindulni a tudatosság útján. Azok, akik már a csökkentésbe is belevágnának, a Kislábnyom oldalán szemezgethetnek az élet számos területére kiterjedő tippek közül.

A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodásban közösen vállalt maximum 1,5 fokos globális hőmérsékletemelkedést ne lépjük túl, 2030-ig 2-2,5 t CO2e / fő / év, majd 2050-ig 0,7 t CO2e / év szintre kell csökkenteni lábnyomunkat, amely cél felé a jelen programban résztvevő háztartások már jelentős lépéseket tettek.

A viselkedésváltoztatással és technológia-váltással, felújítással elérhető karbonlábnyom-csökkentési lehetőségekről lesz szó a projekt szakmai rendezvényén, melyet 2021 októberében rendezünk, és melyre a GreenDependent elérhetőségén lehet jelentkezni.

 

További információk, sajtókapcsolat:

GreenDependent Intézet:                                                      Daikin Hungary Kft.:

Vadovics Edina – telefon: 20/512 1887                                 Szalai Gabriella

e-mail: info@greendependent.org                                         e-mail: szalai.g@daikin.hu

www.intezet.greendependent.org

 

 

 

 



[i] Az itt megadott átlagos érték szintén fogyasztás alapú karbon-lábnyom számítás eredménye, 2006-ban felvett adatok alapján. Forrás: Ivanova, D. et. al. (2017) Mapping the carbon footprint of EU regions. Environ. Res. Lett. 12 054013. Letölthető: https://iopscience.iop.org/article/

[ii] United Nations Environment Programme (2020). Emissions Gap Report 2020. Nairobi. Letölthető: https://www.unep.org/emissions-gap-report-2020;

Ivanova, D. és Wood, R. (2020) The unequal distribution of household carbon footprints in Europe and its link to sustainability. Global Sustainability 3, e18, 1-12. Letölthető: https://www.cambridge.org/core/journals/global-sustainability/article;

Institute for Global Environmental Strategies, Aalto University, and D-mat ltd. (2019) 1.5-Degree Lifestyles: Targets and Options for Reducing Lifestyle Carbon Footprints. Technical Report. Institute for Global Environmental Strategies, Hayama, Japan. Letölthető: https://www.iges.or.jp/en/pub/15-degrees-lifestyles

[iii] A horvátországi nyaralás esetében Pécs – Zára távon (kb. 1200 km oda vissza) autós utazással, míg a görögországi esetben Budapest – Athén repülővel megtett úttal (kb. 2200 km oda-vissza) számolva.

[iv] Vadovics, E., Szőllőssy, A., Vadovics, K. (2021) Klímaválság és mindennapi életünk: miért van szükség viselkedésváltozásra és mekkora hatást lehet elérni vele? Előadás az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, Magyarország. Megtekinthető: https://hupcc.hu/konferencia/szekciok/11-szekcio/

 

 

_____________________

 

 

 

 

 

 

.

 

Intézetünk az alábbi szervezetek tagja:

Naptár

h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
 

Facebook

GreenDependent:

EU 1.5° Lifestyles:

EnergiaKözösségek:

ENERGISE: