Ezt az elköteleződést mielőbb meg kell lépnie Magyarországnak, és ennek tükröződnie kell a magyar kormány 2030-ra vonatkozó középtávú és 2050-re vonatkozó hosszútávú éghajlat- és energiapolitikájában, a nemzeti vállalásokban, a tervekben és leginkább a konkrét intézkedésekben. A klímavédelemhez és a karbonsemlegességhez azonban a kormány nyilatkozataival ellentétben nincs szükség a Paks II. beruházásra sem.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács június 20-21-i ülésén vitatják meg az Európai Unió klímastratégiáját. Ezért a szervezetek közös nyílt levélben fordultak a magyar kormányfőhöz, hogy tegyen lépéseket az alábbiak szerint:

• az Európai Tanács ülésén támogassa, hogy az EU 2050-ig váljon karbonsemlegessé;
• a hazai közép- (2030) és hosszútávú (2050) éghajlat- és energiapolitikai tervek legyenek összhangban az EU 2050-ig vállalt karbonsemlegességével. Ez jelenjen meg a nemzeti kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinkben és intézkedéseinkben.

A kormány a napokban tett nyilatkozataiban kiállt^[1] amellett, hogy „Magyarország 2050-re azon államok közé tartozzon, amelyeknek lehetősége lesz az általuk felhasznált energia karbonsemleges előállítására”. Ezzel szemben a miniszterelnök június 17-i parlamenti nyilatkozata alapján Magyarország közös, egyelőre nem ismert tartalmú V4 álláspontot visz az Európai Tanács ülésére. Ez aggodalomra ad okot, tekintve, hogy a V4-es tagállamok egy része egyelőre inkább ellenzi az EU 2050-es karbonsemlegességét.

A szakmai szervezetek ezért egyértelmű és valódi elköteleződést várnak az EU és hazánk karbonsemlegessége mellett a magyar kormánytól.

Magyarországnak az Európai Bizottság javaslatai alapján is sokkal ambiciózusabban kell cselekednie az EU-s klímacélok teljesítése érdekében. Ez derül ki a Bizottság június 18-i értékeléséből, amelyben a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét is véleményezte.^[1] A NEKT, amelyet a kormánynak ez év végéig kell véglegesítenie, 2030-ig határozza meg, hogy Magyarország milyen intézkedéseket tesz az éghajlat védelmében és az energiarendszere átalakítása terén. A Bizottság javaslatai egybecsengenek a szakmai szervezetek által 2019. március végén készített észrevételekkel^[2], amelyben a fosszilis energia támogatásának és a szén felhasználásának teljes kivezetését, az energiahatékonysági és a megújuló energia célszámok növelését, és az ezekkel kapcsolatos intézkedések erősítését sürgették.

Az éghajlatváltozás miatt már ma is minden évben 80 milliárd forint gazdasági kára van az országnak, amihez még hozzáadódnak a jelentős egészségügyi és környezeti károk is.^[1]Ezért a szervezetek a kormányfő egyértelmű elköteleződését várják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében. Ez Magyarország gazdaságának és a társadalmi jólétének érdeke.

A levél innen letölthető:

http://mtvsz.hu/dynamic/karbonsemlegesseg_kozos_level_orban_viktornak_20190618.pdf

A közös sajtóközlemény innen letölthető.

Az illusztráció innen letölthető és a forrás megjelölésével (www.mtvsz.hu) szabadon használható:

https://drive.google.com/open?id=1UgrT6UOU2O-faQLNJEYCONTC6Hcf13LN

További információ:

Botár Alexa, éghajlat és energia csoportvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ),

mobil: 70/340-8997, email: alexa[@]mtvsz.hu

Perger András, klíma- és energiakampány-felelős, Greenpeace Magyarország

20/371-1266, e-mail: andras.perger[@]greenpeace.org

Szegő Judit, éghajlatvédelmi projektvezető, Levegő Munkacsoport,

20/851-1901, email: szego.judit@levego.hu

Berende Alexa, PR kommunikációs munkatárs, WWF Magyarország,

30/655-2407, email: alexa.berende@wwf.hu