A Fenntartható Fenntartó - Compete4SECAP projekt keretében a Wuppertal Institute kutatói a projektben résztvevő országok önkormányzatainak körében vizsgálták a Fenntartható Energia (SEAP), valamint a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervek (SECAP) végrehajtásának helyzetét, a kapcsolódó intézkedések ösztönzőit és akadályait.
A kérdőíves vizsgálat többek között a kibocsátás csökkentési célokat, az adatgyűjtést és a szükséges adatokhoz való hozzáférést, a végrehajtással kapcsolatos menedzsment és adminisztrációs vetületeket, vagy épp az energiairányítási rendszerek elterjedtségét illetően gyűjtött információkat. A vizsgálathoz szükséges on-line kérdőívet a projekt nyolc európai célországából összesen hatvanegy (köztük tizenegy magyar) önkormányzat az akciótervek végrehajtásával megbízott munkatársa/szakértője töltötte ki 2018 nyarán és őszén.
A felmérés a válaszok alapján kimutatta, hogy jóllehet, az önkormányzatok valamennyien csatlakoztak a Polgármesterek Szövetségéhez, mégis, az akciótervek egyes vonatkozásainak – így a kibocsátási célok, a szén-dioxid és/vagy üvegházhatású gázok kibocsátási leltár hasznosságának megítélése, a SEAP/SECAP megvalósításában részt vevő munkatársak száma, vagy épp az akciótervek végrehajtására fordítható költségvetési és egyéb források terén nagy különbségek tapasztalhatóak közöttük.
Más vonatkozásokban a vizsgálat hasonló helyzetet tárt fel minden országban. Így például a saját energiafogyasztási adatok és a kapcsolódó energiaköltségek összegyűjtésének terén viszonylag kedvező a helyzet, ugyanakkor a magánszektorral kapcsolatban az önkormányzatok az elemzési és tervezési tevékenységek során sokszor csak becslésekre támaszkodhatnak. A választ benyújtó önkormányzatok szinte egybehangzóan arról számoltak be, hogy az akciótervek végrehajtása nagyfokú politikai támogatottságot élveznek, s hogy a különböző érintettek együttműködése ezen a téren jó. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy milyen további támogatásra lenne szükség a cselekvőképességük fokozásához, visszatérő válasz volt a más politikai szintek általi erősebb politikai támogatás és iránymutatás, a nagyobb humánerő kapacitás és a komolyabb költségvetési forrás igénye.
Az önkormányzatok természetesen változatos képet mutatnak és nagyon eltérő adottságokkal rendelkeznek (például demográfiai trendjeik vagy gazdasági szerkezetük alapján). A körülmények pontosabb ismerete nélkül a felmérés emiatt korlátokba is ütközött. Ugyanakkor a vizsgálat a mintavétel és a módszertani korlátok ellenére is alkalmasnak bizonyult arra, hogy képet alkosson az önkormányzatok akciótervekkel kapcsolatos helyzetéről és hogy miként tudnak hozzájárulni a Polgármesterek Szövetségének törekvéseinek előmozdításához.